1952-ben A. Turing matematikus felvetette, hogy a szövetek fejlődése során kémiai anyagokat termelnek, amelyek ugyanúgy diffundálnak a szövetekben, mint ahogy a hozzáadott tej diffundál a kávéba. Egyes anyagok kölcsönhatásba lépnek egymással, ami foltok kialakulásához vezet.

Ez utóbbiak gátolják a reakciót és a kórokozók terjedését, így a színezésben eltérő színű területek jelennek meg.

Ezzel az elmélettel felvértezve az amerikai tudósok egyetértettek abban, hogy egy ilyen mechanizmus képes mintázatot létrehozni, de észrevették, hogy a diffúzió nem ad egyértelmű mintázatot.

És akkor a szakértők elgondolkodtak: lehet, hogy a diffúziós foszforézis az oka? Ez egy olyan folyamat, amikor egy folyadékban mozgó molekula a változások hatására felgyorsítja más típusú molekulák mozgását egy hasonló közegben. Ez a folyamat teszi lehetővé például a szennyes mosását. És ez, ahogy a kutatók megállapították, egyértelmű pálya mentén halad, és éles kontúrokkal rendelkező mintákat okoz.

Shannon Hackett kutató szerint ez az egyedülálló képesség evolúciósan fejlődött ki ezeknél a kecses madaraknál, hogy megvédjék az agyat a károsodástól.

A jégmadarak három családba sorolhatók, élénk színű tollazatuk és viszonylag kis lábuk van. Kedvelik a változatos táplálkozást, és nem minden faj táplálkozik halakkal. В

2017-es tanulmány megállapította, hogy a halevő jégmadarak nem állnak közeli rokonságban más testvéreikkel, ami alátámasztja azt az elméletet, hogy a halakkal való táplálkozás és a búvárkodás egy közös őstől származik.

A vizsgálat során 30 különböző jégmadárfaj DNS-ét hasonlították össze, hogy azonosítsák az étrendért és az agykárosodás nélküli merülés képességéért felelős géneket. A terepi vizsgálatok során gyűjtött szövetmintákat használták fel.

A csapat minden egyes faj teljes genomját szekvenálta, hogy megkapja az egyes madarak teljes genetikai kódját. A szakértők ezután összehasonlították a genomokat alkotó több milliárd bázispárt, hogy megtalálják a búvár jégmadarakra jellemző genetikai eltéréseket.

A kisméretű állatok (pl. rágcsálók) meglehetősen gyorsan végigmennek a mély- és a REM-alvás szakaszain, míg a nagytestű állatoknál ez a ciklus hosszabb, mint az embernél. A halak és a hüllők nem rendelkeznek REM-fázissal, ezért a kutatók úgy vélik, hogy nem merülnek el az álmok világában.

Az emberek arról álmodnak, ami lefekvés előtt foglalkoztatta őket. Ugyanez a helyzet az állatvilággal is. A kutyák rendkívül ragaszkodnak a gazdájukhoz, ezért Deirdre Barrett kutató úgy véli, hogy alvás közben megpróbálják reprodukálni a gazdájuk arcát és szagát.

Meg kell jegyezni, hogy több mint 200 tanulmány kimutatta, hogy a halgazdaságokban élő vadon élő lazacpopulációknak negatív következményekkel kell szembenézniük, beleértve a rossz egészségi állapotot és a szaporodási képesség csökkenését. A tudósok megállapították, hogy az ilyen halgazdaságokban tartott halak hozzájárultak a vadon élő egyedek genetikai sokféleségének csökkenéséhez.

A tudósok munkájukat az 1971 és 2021 közötti 50 éves időszak alatt végzett vizsgálatokra alapozták. Összesen 206 tanulmányt vizsgáltak meg, amelyek mintegy 80{c70ecf57b09517e3c6b854ec6f3b68dfb6d2fe9e1eeff4d17f330f00ba32e456}-a a tenyésztési programok vadon élő lazacfélékre gyakorolt negatív hatását mutatta ki.

Mint a férfi a sajtónak bevallotta, ha úgy mesélt volna az esetről, hogy nem támasztotta volna alá fotókkal a történetét, senki sem hitt volna neki.