Tudomány

Az, hogy egy daganatos betegség gyógyítható-e, nagyban függ attól, hogy mikor diagnosztizálják. A cél: minél hamarabb észlelni a bajt – és ebben nemcsak a szűrővizsgálatok vannak segítségünkre, hanem az is, ha odafigyelünk testünk változásaira.

Fájdalom

Ha bekapunk egy fájdalomcsillapítót , akkor nem az okot, hanem a tünetet kezeltük, úgyhogy tartós vagy visszatérő fájdalomérzet – mindegy hogy tompa vagy görcsös – esetén menjünk orvoshoz. Van, hogy egy daganat okozta fájdalom kisugárzik más területekre, a tüdőcsúcsban lévő rák például a vállba, szembe, a vese- vagy heredaganat a derékba, a májrák övszerűen a bordák alá, a méhnyakrák a kismedencébe, lábakba (ödémát is okozhat!).

Köhögés, nehéz légzés, fulladás

Náthaszezonban sem érdemes legyinteni, ha hetekig nem múlik el a „megfázás” vagy vissza-visszatér a tüdőgyulladás , a véres köpet okát pedig minden esetben haladéktalanul ki kell vizsgálni.

Problémák a széklettel

Fontos jel lehet, ha megváltoznak a székletürítési szokások: szorulás vagy hasmenés jelentkezik akár váltakozva, más lesz a széklet mennyisége, állaga, friss vagy alvadt vér, nyák található benne. Ezek a tünetek utalhatnak aranyérre, de emésztőrendszeri daganatra is.

Étvágytalanság, fogyás

Mindenképpen ki kell vizsgálni az indokolatlan testsúlyvesztést. A nehezített nyelés (néha rekedtséggel, nehézlégzéssel, gombócérzéssel a torokban párosulva) többek közt gégedaganatra utalhat.

Vérszegénység, sápadtság, gyengeség.

A fenti tünetek többek között vastagbélrákra is utalhatnak.

Oldalak: 1 2 3

A kutatók azt akarták kideríteni, hogy van-e összefüggés a sós ételek szeretete és a krónikus vesebetegség fokozott kockázata között.

E célból 465 ezer 37 és 73 év közötti ember adatait elemezték a British Biobankból. Őket 4 kategóriába sorolták: azok, akik egyáltalán nem sózzák az ételüket, azok, akik ritkán, gyakran és folyamatosan sózzák. Kezdetben minden alany nem szenvedett krónikus vesebetegségben, és a szakértők több éven keresztül figyelték állapotuk változását.

Évekkel később a szakértők tanulmányozták a csoport teljesítményét, és több mint 22 000 krónikus vesebetegséget regisztráltak. Azoknál, akik szerették sózni az ételt, 11 százalékkal nagyobb volt a vesebetegség kockázata. Emellett megnövekedett a testsúlyuk és csökkent a glomeruláris szűrési sebességük – a vesefunkció legfontosabb mutatója.

Oldalak: 1 2

A fáradtság és a múzeumlátogatás alatt vagy után jelentkező alvásvágy jelenségét már 1916-ban észrevették és megvitatták. Akkor Benjamin Gilman számolt be róla, aki titkárként dolgozott a bostoni Szépművészeti Múzeumban.

Gilman szerint a látogatók fáradtsága a kiállítási tárgyak bemutatásának módjával függ össze. Ezt követően megállapította, hogy a kiállítási tárgyak számának növekedésével az emberek érdeklődése is csökken a kiállítási tárgyak iránt.

1985-ben azt találták, hogy a múzeumban való tartózkodás első fél órájában az emberek aktívan érdeklődtek a kiállítási tárgyak iránt, majd az érdeklődésük meredeken csökkent. Hasonló hatást tapasztaltak az állatkertekben is.

A kutatók a következő tényezőket azonosították, amelyek az emberekben az unalom beáramlását okozhatják.

Oldalak: 1 2

A szövetek gyorsabban gyógyulnak, ha az emberek azt hiszik, hogy sérültek, mielőtt ténylegesen megsérültek volna. Erre a következtetésre P. Aungle és E. Langer amerikai pszichológusok jutottak.

Az alanyokon kisebb sebeket ejtettek. Az első kategória gyorsított üzemmódban, a második normál üzemmódban, a harmadik pedig lassított üzemmódban érzékelte az időt. Különböző módszereket alkalmaztak a vizsgálatban résztvevők időérzékelésének torzítására, például az időzítő sebességének megváltoztatásával vagy a jólléti kérdőívek gyakoriságának megváltoztatásával.

A sebek a leggyorsabban az 1. kategóriába tartozó vizsgálati résztvevőknél gyógyultak, a leglassabban pedig a 3. kategóriában. Mint kiderült, a sebgyógyulás sebessége az időérzékeléstől függ.

Oldalak: 1 2

Az egyesült államokbeli Lexington lakói nemrégiben felkérték a Kentucky Egyetem professzorát, Robert Loddert, hogy segítsen megalkotni a város turisztikai reklámját a… idegenek számára.

A projekt kezdeményezőit különösen érdekli a célközönség, amely a TRAPPIST-1 rendszerben élhet. Ez utóbbi a Földtől mintegy 40 fényévre található az Oroszlán csillagképben, és ma a sajátunkon kívül a legtöbbet tanulmányozott bolygórendszer. Ott hét bolygó kering egy vörös törpe körül, és közülük háromnak lehet életre alkalmas környezete.

Ha korábban üzeneteket küldeni az űrbe használt matematikai nyelvet, de most úgy döntött, hogy érdekli az idegenek valami, ami egyedülálló a Földön.

Ezért úgy döntöttek, hogy az üzenetbe beletesznek egy Kentucky dombjairól készült fotót, egy hangfelvételt T.D. Young bluesénekesről, valamint egy bittérképet emberekkel, lovakkal és a helyi bourbon receptjével.

Oldalak: 1 2

Bár a gyémántok bolygónkon meglehetősen ritkák, az Uránuszon és a Neptunuszon szó szerint záporoznak a légkörből. Új laboratóriumi kísérletek kimutatták, hogy az ilyen ragyogó csapadék alacsonyabb hőmérsékleten és nyomáson keletkezik, mint korábban gondolták. Más szóval a „gyémántesőről” kiderült, hogy nem is olyan ritka jelenség a mi rendszerünkben és általában az Univerzumban. Ráadásul hatással van a bolygók mágneses mezejére is.

A tudósok a polisztirol fóliát extrém nyomásnak tették ki a gyémánttal kölcsönhatásban, majd röntgensugárral besugározták, több mint 2,2 ezer Celsius-fokosra hevítve. A szakembereknek sikerült újraalkotniuk a „gyémántcsapadék” kialakulását, hasonlóan a nevezett bolygókon előfordulóhoz.

Oldalak: 1 2